Gyártás

„Az Ipar 4.0 forradalmasítja a termékek gyártását, fejlesztését és elosztását. Ahogy a gyártók igyekeznek lépést tartani az új technológiák bevezetésével, OT környezetük gyors digitális átalakuláson megy keresztül.”

Kibervédelmi kihívások a gyártásban

Az Ipar 4.0 előnyei – növekvő automatizálás, folyamatfejlesztések és hatékonyság – új sebezhetőségeket nyitnak meg a kritikus OT rendszerek előtt, és új lehetőségeket biztosítanak a kiberbűnözőknek.

Hagyományosan az OT hálózatok izoláltak voltak, egyedi ipari protokollokat és speciális hardver-szoftver megoldásokat használva. Ma azonban a mainstream technológiákkal való konvergencia és az IT-vel való összekapcsoltság megszüntette az air-gapped védelmet, így a biztonsági intézkedések hiánya kritikus kockázatot jelent.

Az olyan ICS- és OT-specifikus kártevők, mint az Industroyer, Triton és Incontroller, jól mutatják a támadók egyre kifinomultabb képességeit, amelyek súlyos ipari incidenseket okozhatnak.

Helyzetfelismerés

Észlelés (Mi történik?)

Kitáguló és növekvő támadási felület a konvergencia, összekapcsoltság, földrajzi és szervezeti bonyolultság miatt, melyet tovább súlyosbít az OT biztonsági kockázatkezelés hiánya.
Az OT környezettel összekapcsolt IoT és IT eszközök olyan korábban jelentéktelen sebezhetőségeket tesznek célponttá, amelyeket a külső hozzáférés hiánya miatt nem vettünk figyelembe.
Az elavult rendszerek és az OT-kiberbiztonsági tudatosság hiánya tovább növeli a kitettséget.

Megértés (Miért fontos?)

Bár az OT kiberbiztonság folyamatosan javul, sok gyártóüzemben még mindig vannak biztonsági réseik. A kapcsolt eszközök számának robbanásszerű növekedése exponenciálisan növeli a támadási felületet és kockázatot.
A rosszindulatú szereplők kihasználhatják ezeket a réseket, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzenek, manipulálják a gyártórendszereket és az adatokat, ami üzemleállást és adat integritás problémákat okozhat, hátrányosan befolyásolva az üzleti folyamatokat.

Gyártóipari kockázatkezelés

Korlátozott vagy hiányzó OT kockázatkezelés esetén egy átfogó, kétfázisú programot javaslunk:

1. fázis – Kockázatfeltárás és priorizálás
Azonosítsák a legkritikusabb OT funkciókat (pl. összeszerelő sorok, robotok, MES rendszerek), és értékeljék egy kibertámadás lehetséges következményeit. Használják ki a rendszergazdák és mérnökök szakértelmét a valós támadási útvonalak feltérképezéséhez – beleértve a műszaki architektúrát, felhasználói jogosultságokat, harmadik fél hatókörét, ellátási lánc-kockázatokat és fizikai védelmi intézkedéseket.

2. fázis – OT Kiberbiztonsági Keretrendszer (OT-CSF)
Hozzanak létre formális OT-CSF-et irányelvekkel, eljárásokkal, munkautasításokkal és bevált gyakorlati útmutatókkal, amelyek illeszkednek az alábbi szabványokhoz:

ISA/IEC 62443
NIST CSF
NERC-CIP
ISO/IEC 27001/27002/27019

A keretrendszer legyen életszerű, a reális üzleti kockázatokhoz és szabályozói követelményekhez igazítva. Minimálisan tartalmazzon:

Formális kormányzási modell (RACI szerepek)
Végponttól végpontig operációs modell
Szabályozói megfelelőség (EU NIS, CISA stb.)
Eszköznyilvántartás
Hálózati architektúra dokumentáció
Incidenskezelési terv
Munkavállalói képzés és tudatosság
Eljárásos kontrollok (hozzáférés-kezelés, változáskezelés, adathordozó-kezelés, mentés-visszaállítás)
Teljesítménymonitoring és riportálás

Ahogy az OT kiberérettség növekszik, egészítsék ki:

Belső biztosítás és önértékelés
Külső audit
Harmadik fél/szállítói megfelelőségi klauzulák
Hálózati és eszközmonitoring megoldások
Privileged Access Management (PAM)

Végül győződjenek meg róla, hogy rendelkezésre áll a megfelelő költségvetés, belső készségek, beszállítói támogatás és kormányzási mechanizmusok a fenntartható OT kiberbiztonsági programhoz. Ez a megközelítés csökkenti a sebezhetőségeket és növeli a rugalmasságot a kibertámadásokkal és emberi hibákból eredő incidensekkel szemben.